Lábzsibbadás – kivizsgálás

Kérdés: A lábam a lábfejtől a vádlimig zsibbad. Mitől lehet ez? Fiatal, magas, teljesen hétköznapi életet élő férfi vagyok. Az utóbbi 1 hónapban észleltem, hogy zsibbadnak a lábaim, térdtől lefele, illetve fáj a térdkalácsom is néha. Ezt naponta egyszer érzékelem, nem tudom, mi lehet a baj, a családban nem volt érszűkületes. Mondjuk nem sok idom volt edzeni. Mi lehet a zsibbadás oka?

Válasz: A lábzsibbadásnak számos oka lehet, érszűkülettől, az izom meghúzódáson át a különböző lábideg “zsábákig”.Röviden azt tudom válaszolni, hogy ezek tisztázását csak személyes vizsgálattal lehet elkezdeni, azután lehet a “logisztikát” meghatározni, milyen műszeres vizsgálatok szükségesek. Lehet, hogy a következő kis eszmefuttatásommal túlmegyek e szórakoztató lap ismeretterjesztő célú határain, de döntse el ezt a szerkesztő.

Az orvosi vizsgálatok rendszere, szabályai évszázadok alatt alakultak ki és ezen az utóbbi időben, hazánkban elterjedt alternatív diagnosztikus módszerek sem változtattak. Sem a talp,- írisz diagnosztika, sem az auralátás, sem a biorezonancia, hőtérkép, stb. nem ad konkrét diagnózist, pontos választ bármilyen szervi betegségre. Lehet, hogy bizonyos funkciózavart jeleznek, bár ezt a “lehetőséget” sem bizonyították tudományos vizsgálatokkal. Ezek után is- legalábbis a korrektek, a beteget részletes, hagyományos orvosi vizsgálatra irányítják. Sajnos, az alternatív gyógyászat elterjedésének egyik fő oka, hogy a hagyományos orvosi ellátás eredménytelensége. Ennek hátterében leggyakrabban az áll, hogy a vizsgálatok során nem tartják be a (saját) szabályaikat, illetve nem megfelelő gondossággal, többnyire időhiány miatt hiányosan végzik azokat. A legelső vizsgálati lépés a kikérdezés. A latinul anamnézisnek nevezett vizsgálati résznek kellene a legrészletesebbnek lennie, amely során már ki kell alakulnia annak a “logisztikának”, amely a kivizsgálási menetrendet” képezi. Jelen esetben is számos kérdést kell feltenni, a zsibbadás kiváltása, pl. terhelésre, vagy éjszakai nyugalomban jelentkezéstől kezdve az egyéb tünetekkel (fájdalom, gyengeség, más testrészen érzett tünetek) társulásáig. Klasszikus orvostörténeti fogalom, hogy a jó anamnézis, fél diagnózis. A következő lépés a személyes vizsgálat, amely szakszerűségére és részletességére a mai orvosoknak sem ideje, illetve a ma már “túlműszerezett” világban már megfelelő képzettsége sincs. Az anamnézis és a személyes, un fizikális vizsgálat megfelelő elvégzése számos műszeres vizsgálatot feleslegessé tehet, illetve a megfelelően célzott, így várhatóan eredményes műszeres vizsgálatot tesz lehetővé. Jelen esetben a gerinc vizsgálatától az isiász ideg és az artériás és vénás erek egyszerűbb és bonyolultabb “műfogásait” kell alkalmazni ahhoz, hogy azután a megfelelő szakterület további műszeres vizsgálataira irányítsuk a beteget.