Belgyógyászati betegségek, a belső szervek kezelése az a témakör, amelyben a legnagyobb az ellentét az általam képviselt manuális terápia és a kiropraktorok, oszteopát, illetve más manuális irányzatok között. Ez utóbbiak álláspontja, hogy szinte az összes szerv összes betegségét tudják a gerincen keresztül gyógyítani. Ezt a gerinc és belső szervek idegi-reflex kapcsolatával magyarázzák. Ez anatómiailag tényleg létezik, de a valóságban nem így működik. A több évtizedes tapasztalatom és a szakirodalom kritikus áttekintése alapján Lewit professzor elveit tartom igazoltnak. Ezek szerint a belső szervi betegségek és a mozgásszervrendszer kapcsolatában a következők a lehetőségek:
- Valamilyen mozgásszervi elváltozás egy belső szervi betegségre jellemző tünetet okoz, ezt nevezzük „ál-belső szervi” tünetnek.
A háti fájdalmak esetén merül fel leggyakrabban belső szervi betegség gyanúja. Például a háti csigolyaközti kisízületekből kisugárzó fájdalom vagy a csigolya-bordaközi ízület blokkja okoz a mellkas bal oldalán szív eredetű, anginaszerű fájdalmat. Ezt megerősíti, ha a panasz egy előzetes rossz mozdulat vagy emelés után kezdődött. Megfelelő, gondos belgyógyász-szívgyógyászati vizsgálattal a szívbetegség az esetek többségében megnyugtatóan kizárható, és rendszerint reumatológiai kezelésre irányítják a beteget.
A manuális medicina elemző vizsgálati módszere a panaszok anatómiai eredetének pontos megállapításával rendszerint célzott kezelést tesz lehetővé. A speciális mozgásszervi vizsgálat és próba (teszt)-manuálterápiás kezelés eredménye tisztázza a kérdést.
-A csigolyaközti kisízület és a borda funkciója összefügg, a csigolyaszegment blokkja esetén a borda vagy a fölötte lévő bordákkal mozog együtt, vagy a blokkolt csigolya-szegmenttel „tart”. Mindkét esetben, a csigolya-bordaközti ízületben funkciózavar lép fel, mely légzéssel egyiütt jelentkező fájdalmat okoz.
-A VII. háti csigolya-bordaközti ízület blokkja a plexus solaris és a processus xyphoideus fájdalmasságát okozhatja.
-A XII. háti csigolya-bordaközti blokk esetén a férfiaknál herébe sugározhat a fájdalom a nervus pudenduson keresztül.
– A bal oldali borda-csigolyaközti ízület blokkja és III-IV-V. háti csigolyaközti kisízület blokkja okozza a gyakorlatban legtöbbször az orvosoknak problémát jelentő, a bal mellkasfélbe sugárzó fájdalmat, a szívfájdalmat, szorító érzést utánzó ún. pseudoangina („ál”, vagy „mintha” angina) tünetet.
-A V-VII. nyaki és az első háti szegment blokkja bal karba sugárzó fájdalmat okozhat, szintén szívbetegség gyanúját keltheti betegben és orvosban egyaránt.
– A bal oldali mellizom (pectoralis) feszessége gyakran utánoz szívfájdalmat.
-A mély nyakizomzat (scalenusok) görcsös megfeszülése a felkar felé kimenő idegköteget leszoríthatja, és szívinfarktus gyanúját keltő, bal karba sugárzó fájdalmat okozhat.
-Gyakori a bal lapocka és gerinc közötti területen fájdalmas izom vagy kötőszövetes (un myogelotikus) csomó, fibromyalgia, amely ijesztően utánozhatja szív eredetű fájdalom kisugárzását.
-A csigolya-bordaközti ízületek vagy a III-XI. háti csigolyaközti kisízületek blokkja bordaközi idegzsába vagy száraz mellhártyagyulladás tüneteinek megfelelő fájdalmat okozhat.
-A has területén belső szervi fájdalmat utánozhat a mélyen fekvő horpasz (iliopsoas) izom feszessége, mely hátterében a XII. háti és I. ágyéki csigolyaközti kisízület blokkja áll.
– Nőgyógyászati vagy vesebetegséget utánozhat ez az izom az V. ágyéki és az I. keresztcsont közti kisízület blokkja kapcsán.
-Számos kismedencei betegséget, panaszt (a fájdalmas menstruációs alkattól a székrekedésig) tulajdoníthatnak a különböző okból létrejövő „medence-elcsavarodás” –nak.
-A IV-VII. háti szegmentek blokkja gyomor és nyombéltáji tüneteket, a VIII-IX. háti szegmentből a vékonybél és vastagbél területén jelentkező panaszokat utánozhat.
– A felső nyakcsigolyák blokkjai okozta látás,-hallás-, egyensúlyzavarokat már részleteztem.
Nyilvánvaló, hogy az e csoportba tartozó tünetek esetén a mozgásszerv kezelése történik és nem belső szerv gyógyítása. Ez rendben van, csak tudjuk, hogy mit kezelünk. Mindezekre érdemes lenne gondolni belgyógyászati kivizsgálások negatív eredménye esetén, mielőtt pszichés eredetűnek minősítik a panaszokat.
- Azokat a tüneteket soroljuk ide, melyeknél valamilyen belszervi betegség a mozgásszervekbe sugárzó fájdalmat okoz.
Ez a témakör az orvosi oktatásban kellően kiemelt és az ismerete alapvető. Ilyen például a bal lapocka, vagy a bal karba sugárzó szívinfarktus, a jobb lapockába sugárzó epekő roham, a hát-deréktájon övszerű fájdalmat okozó hasnyálmirígy betegség, a hát közepébe sugárzó gyomorfekély, a deréktáji fájdalommal járó menstruáció vagy, vesekő stb. Ilyen betegség fel nem ismerése műhiba és nyilvánvaló, hogy a nem megfelelő kezelése is az.
- E csoportba azokat az eseteket soroljuk, melyekben valamilyen belső szervi betegség nemcsak a mozgásszervek területére sugárzó fájdalommal jár, hanem átmeneti vagy fennmaradó szegmentális mozgásszervi elváltozásokat is okoz.
Kissé bonyolultan hangzik, de megpróbálom érthetővé tenni. Az orvosi alapismeretek közé tartozik, például a súlyos hasi betegségeknél (vakbélgyulladás, epekő roham stb.) a reflektorikus csíkszerű bőr túlérzékenység, izomfeszesség. Ez az ún. viscero-szomatikus idegreflexek útján jön létre. Szinte valamennyi belső szervi megbetegedés esetén bekövetkezhetnek a gerinc-szegmentnek megfelelő elváltozások, mint a felette levő bőrterület fájdalmassága, az izomfeszesség, a csigolyaközti kisízületek blokkja. Azonban az aktuális belső szervi betegség alatt ezek lényegtelenek, legtöbbször nem is észlelik. Ez érthető, hiszen kit érdekel szívroham idején, hogy a csuklyásizom görcsös, feszes, vagy a felső háti csigolyák mozgása korlátozott? Sok esetben azonban a belső szervi betegség gyógyulása után is fennmaradnak ezek a tünetek és továbbiakban önálló panaszokat okozhatnak. Hasonló a helyzet a krónikus gyomor-, epe- és bélpanaszokkal. Az ezekkel egyidejűleg fennálló, állandósult gerincpanaszok a szokásos kezelésekre nem reagálnak. A belső szervek funkciózavara – a gerinc-szegmentumoknak megfelelően – tart fenn állandó mozgásszervi panaszt, elméletileg esetlegesen kölcsönösen egymásra hatás is feltételezhető. E reflexkör megszakítása egyes reflexterápiák célja, illetve azok hatásosságának magyarázata.
Az asztma kezelésével „dicsekednek” egyes kiropraktorok. Az asztmás, de szélesebb értelemben a légzőszervi betegségben szenvedők fizikoterápiája, leginkább a 1égző-gyógytornája jól ismert. A manuális műfogások itt is alkalmazhatók, a hatás kettős. Egyrészt a csigolyaközti kisízületek és a csigolya-bordaközti ízületek blokkjának mechanikus oldása utáni könnyebbé válik a légzés. Azaz nem az alapbetegséget gyógyították, hanem a légzés vált mechanikusan szabaddá. A másik fontos hatásmechanizmus: a reflexhatás, mely a csigolya-bordaközti ízületek tokjában, és a légzőizmok íntapadási pontjaiban lévő receptorokon keresztül ingerlően hat a légzőközpontra.
A szakmai irodalomban (és az interneten) találhatunk anyagot például a nyaki manipulációk vérnyomáscsökkentő hatásáról, mely feltételezhetően a vegetatív idegrendszeren keresztül érvényesül. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy egy magas vérnyomásos beteg kezelésére nem megoldás az állandó nyaki manipuláció, szemben a hagyományos gyógyszereléssel.
Egészen más témakör a pszichoszomatikus, vegetatív tünetek befolyásolása. A műfogások szimpatikus, paraszimpatikus hatását számos vizsgálat igazolja, mint a pupilla átmérő, a bőrhőmérséklet, bőr elektromos vezetésének, a végtagok vérátáramlásának mérése.
Összegezve, a csontkovács/kiropraktor/manuális kezelés során nem a belgyógyászati betegség gyógyítása történik. Alapvetően fontos tehát, hogy tudjuk mit, miért kezelünk.