Nyaki eredetű szédülés / egyensúlyzavar
A szédülésérzés nagyon kellemetlen érzés, amelyet számtalan ok idézhet elő a magas vérnyomástól a vírusfertőzésen át az agydaganatig. Nagyon fontos ezek elkülönítése, mert csak az „igazi” nyaki eredet esetén várható hatásosság a csontkovács, manuális terápia kezeléstől. Egyéb esetekben egyrészt veszélyes, másrészt felesleges időveszteség a helyes gyógymódig.
A nyaki eredetű szédülésnél többnyire nem „forog a világ”, inkább az oldalirányú és járásbizonytalanság érzése a jellemző, ezért helyesebb egyensúlyzavarnak nevezni. A beteg fejforgatásra, testhelyzet változtatásra szédül meg, de ritkán hullámzás érzése is lehet. Ezért helyesebb egyensúlyzavarnak nevezni. Tipikus, hogy nem képes az utcán egyenesen menni, eltér valamelyik oldalra, részegség látszatát kelti. A nyaki gerinc eredetű egyensúlyzavarok létrejöttének mechanizmusát előzőekben ismertettem. Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy az ok, a nyaki gerinctáj csigolyaközti kisízületeiben, szalagokban, izmokban található proprio-receptorok kóros ingerlődése. Érdekes, hogy míg a háziorvosok és általában a hazai orvosi közvélemény gyakran tartja a fejfájást nyaki eredetűnek, viszont egyértelműen „csigolyameszesedéssel” magyarázza, addig sajnos az ideggyógyászok többsége egyáltalában nem fogadja el a nyaki (cervikális) eredetű fejfájás fogalmát. A nemzetközi szakirodalom alapján a belső fülben lévő félkörös ívjáratok (labirintus) csőrendszerében lerakódó kristályszemcsékkel magyarázzák e szédülés eredetét. E kristályok kórosan ingerelik az ívjáratokban lévő receptorokat, ezáltal okozzák a „Jóindulatú, helyzetváltoztatásra kiváltódó szédülés” elnevezésű kórképet. A beteg kissé részletesebb kikérdezésével és vizsgálatával e két kórkép elkülöníthető. Leggyakoribb probléma a nyaki eredetű egyensúlyzavart elkülöníteni a valódi nyaki érmeszesedés/szűkület okozta szédüléstől, de nagyon fontos számos egyéb jellegű szédülés felismerése, mint az ún. Meniére-szindróma.
| A nyaki eredetű egyensúlyzavar jellemzői: |
| • az egyensúlyzavarral együtt nyaki gerinc fájdalom, mozgáskorlátozottság jelentkezik, • nem forgó (!) jellegű, inkább egyensúlyzavar, többnyire oldalirányú járásbizonytalanság, ritkábban hullámzásérzés vagy más, színesebben előadott szubjektív érzés, • az egyensúlyzavart a fej forgatás, testhelyzet-változtatás váltja ki, míg a szédülés irányát nem tudja megmondani (mivel nem forgó jellegű), viszont azt jól meg tudja határozni, hogy melyik irányba forduláskor szédül meg; •az egyensúlyzavar nem folyamatos, másodpercekig, percekig, ritkán fél-egy óráig tart, •nem jár hányingerrel, • fej, nyak mozdításra jelentkező szemrángás, amely rövid idő alatt szűnik, • a manuális terápia hatásos, percekkel a kezelés után már csökkennek a tünetek, 2-3 kezelés után huzamosabb tünetmentesség érhető el. |
| A nyaki érelmeszesedés/érszűkület eredetű szédülés jelei: |
| •idősebb kor, egyéb „agyér elmeszesedéses” tünetek megléte, • un. „drop attack”, azaz fejfordításra, különösen a nyak hátra- és oldalfordításra jelentkező összeesés, pár perces általános izomtónus vesztés, eszméletvesztés nem következik be, bár az összeesés „megsemmisülés” érzéssel jár, • fej, nyak mozdításra jelentkező szemrángás, amely rövid idő alatt nem szűnik; •a blokkok hiánya vagy a blokk oldása után is fennálló panaszok; •a nyaki gerinc speciális (!) röntgeneltérései (uncartrózis, lépcsőtünet, foramenszűkület, kisízületi felszín kettőzöttsége). |
Az állandó és forgó jellegű, hányingerrel járó szédülés a Meniére-betegségre jellemző. A diagnózis megállapítása az ideggyógyász és az orr-fül-gégész szakorvos feladata, ami az ún. „tiszta” esetekben könnyű. A nem ritka, ún. kevert vagy átmeneti formákban is van a „próba” manuális terápiának létjogosultsága. A vizsgálatkor talált blokkok oldásával csak nyerhet a beteg.
Egész más a helyzet az előzőleg említett „igazi” artéria vertebralis keringészavaránál. Erre utaló gyanújelek az idősebb kor, az agyérelmeszesedés egyéb tünetei, illetve a szédüléses panaszok mellett időnként pár percig tartó, nem teljes eszméletvesztéssel járó összeesések. A röntgenvizsgálat során a nyakcsigolyák előre-hátracsúszott vagy elfordult helyzetét, illetve a csigolya speciális helyein lévő felrakódást (uncovertebralis artrózis) figyelmeztető jelként kell értékelni. Az irodalomban számos halálos következménnyel járó nyaki manipulációs esetet közöltek, ezért vigyázat! Az idősebb korban az egyébként romlott agyi vérkeringés mellett jelentkező nyaki blokk további keringéscsökkentő hatású lehet és ez is kiválthatja a szédülést. Ezért, ha az idősebb embernél jelentkezik szédülés – kizárva a magas vérnyomás, az agyi érgörcs stb. lehetőségét – lehet a csontkovácsolás illetve manuális terápia, de akkor létfontosságú, hogy milyen műfogási technikát és hogyan alkalmazunk.
A szédülést okozhatja pszichés ok is, amely viszont ritka. Tulajdonképpen már messziről meg lehet ismerni. Akinek igazi egyensúlyzavara van, bizonytalanul, ún. „széles alapú” lépésekkel jár, míg a pszichés eredetű szédülésnél inkább egymás elé teszik lépéskor a lábat.
Szédülés esetén csak különböző szakorvosi konzíliumok tudják eldönteni, hogy valóban a nyaki gerinc képezi-e az okot, vagy sem. Nem szabad elfelejteni, hogy önmagában jelentkezve a szédülés: fejfájás, agydaganat vagy más ideggyógyászati betegség korai tünete lehet. Itt is érvényesül a laikus vagy félig képzett személyek tevékenységének veszélyessége. Működésükkel nem jut a beteg kellő időben megfelelő orvosi kivizsgáláshoz, annak késleltetésével elvész a korai orvosi beavatkozás lehetősége. Ezért, ha valaki elkezd szédülni, nem az az első, hogy nyaki csontkovácsolást végezzenek. Viszont, ha valakinek már hónapok óta fennáll a szédülése, szemész, ideggyógyász, gégész szakorvos megvizsgálta, és az egyéb betegségeket kizárta, és nyaki eredetűnek minősítették, akkor a a csontkovácsolás illetve manuális terápia óvatos (!) alkalmazása a megfelelő és célszerű kezelés. A tünetek hosszabb idejű, 2-3 hónapos, jellegzetes fennállása is valószínűsíti a diagnózist. Ha a beteg 1-2 év múlva hasonló tünetekkel jelentkezik, rövidebb vizsgálat után részesülhet azonnali kezelésben.