Nyaki eredetű fejfájás és típusai
A fejfájás, nagyon gyakori panasza, amely minden életkorban előfordul, a kisgyermektől az idősig. Számtalan oka lehet, a szemészeti problémától a magas vérnyomáson át a félelmetes agydaganatig. Ezért csak „fejfájás” kezeléséről beszélni nagyon helytelen.
A csontkovács, manuális terápia csak a nyaki gerinc eredetű fejfájásoknál hatásos igazán! Sőt azok közül is csak bizonyos típusokban várható jó eredmény, de azokban igazán hatásos!
A hétköznapi életben a körzeti orvosi, esetleg szakorvosi vizsgálat során sokszor azt véleményezik, hogy a fejfájás a „nyaki gerincből ered”. A hagyományos (nyugati) orvoslás mai egyeduralkodó szemlélete szerint ezt a nyakcsigolyák meszesedése okozza. Azonban a nyaki eredetű fejfájások számos különböző típusa, oka létezik, ezek elkülönítése nem egyszerű.
A „típusos” nyaki csigolyaközti kisízületi blokk eredetű fejfájás jellemzői:
- A fejfájás krónikusan már legalább 2-3 hónapja visszatérő, intermittáló, azaz nem folyamatos, hetente 2-3 napon keresztül jelentkezik.
- A legtöbb esetben reggel kezdődik, már ébredéskor, és aznap a szokásos fájdalomcsillapító gyógyszer nem segít.
- A fájdalom a tarkótájról indul, többnyire egyoldalú és előresugárzik, élesen, nyilalló jelleggel.
- Többnyire kombinálódik más felső nyaki eredetű tünettel (szédülés, hallászavar, fülzúgás, látászavar, gondolkodás és koncentrációképesség csökkenése, általános fáradékonyság és depressziós hangulat, verejtékezéssel, elgyengüléssel járó rosszullétek -lásd később). Lényeges, hogy ezek nem elsődleges, önálló és domináló tünetként jelentkeznek.
- Speciális vizsgálattal megtalálhatók a „helyi szegmentális” elváltozások, a tarkóalatti izmok fájdalmas feszessége, a ”fájdalmas bőr”, a felső nyaki régió kisízületeinek blokkolódása. A tarkótáji izom fájdalmasságát el kell különíteni a tarkótáji idegek típusos nyomásérzékenységétől.
- A manuális terápia (próbakezelés) hatásos. A kezelés után többnyire azonnal szűnik a fejfájás, a speciális vizsgálattal a tarkóalatti izom előzőleg tapintott fájdalmas feszültsége 10-20 másodperc múlva szűnik, a nyak mozgáshatára fokozódik.
Saját vizsgálataim szerint a krónikus, tarkótájról kiinduló fejfájások 30-40%-a tisztán nyaki blokk eredetűek. Az ilyen típusú fejfájás esetén nagy valószínűséggel várható siker a műfogásos kezeléstől, rendszerint már egy kezeléstől 2-3 hónapos panasz csökkenés vagy mentesség várható. A tünetek újabb jelentkezésekor az ismételt kezelések hatására hosszabbodnak a panaszmentes periódusok. Fájdalom eredete két mechanizmussal is létrejöhet. Egyrészt a kisízületek blokkja reflexes úton okozhat kisugárzó fájdalmat. Másrészt közvetlenül kisízületi funkciózavar esetén károsodhat a első három gerincvelői ideg (amelyek ágai a nyaki gerincen, a tarkótájon oszlanak szét), mivel kiindulásnál a kisízületi tokhoz érnek.
A „típusos” nyaki csigolyaközti kisízületi blokk eredetű fejfájást leginkább a típusos migrénes fejfájástól kell elkülöníteni. Ennek jellemzőit itt nem részletezem, lényeg, hogy nem hatásos a manuális terápia. Az igazi migrénes betegeknél azért érdemes legalább egyszer megpróbálni a manuális vizsgálatot és kezelést. Ugyanis igen ritka a „tiszta” eset, a hosszabb ideje meglévő migrén esetén sok esetben található nyaki blokk. Nem ritka a középkorú beteg, aki fiatal kora óta migrénes, és észleli, hogy a fejfájásának jellege megváltozik. Érdemes a nyaki blokkokat megkeresni és oldani, ha ezzel a fejfájásának gyakoriságát, vagy erősségét 20-30%-kal sikerül csökkenteni, az is már nagy eredmény az illető számára. Az életben nem minden fekete-fehér, vannak kevert típusú fejfájások, amelyeknél a nyaki eredetű jellegzetesség és a migrénes rohamok egyaránt jelentkeznek. Ezeknél a csontkovácsolás illetve manuális terápia csak a nyaki tényező arányában hatásosak. Hasonló a helyzet a gyakori, un tenziós fejfájással, amely mechanizmusát a fej, nyak bőr izmainak fájdalmas megfeszülése képezi. Jellemzője a fejfájás „abroncsszerű” és szokásosan igen színesen leírt jellege. Inkább halántéktáji, homloktáji, fejtetőn jelentkezik a fájdalom, míg a nyaki eredetű szinte kizárólag a tarkótájról indul előrefelé. E kevert jellegű fejfájások száma a legnagyobb, ezeknél is található blokk, de kombinálódik a nyakizmok elsődleges feszességével, vagy a migrénes érkaliber-ingadozásra való hajlammal. E fejfájásoknál a fájdalom inkább tompa, lüktető, nemcsak reggel kezdődik. A csontkovácsolás illetve manuális terápia kezelés csak részben hatásos és a hatás nem lesz tartós.
A nyakizmokból eredő fejfájás oka lehet az izmok tartós megfeszülése, részben magukban az izmokban izomlázszerű folyamat, illetve az ín tapadáspontokon kiváltott receptor irritáció, részben másodlagosan kisízületi blokkolódást okozva. Az izomeredetű fejfájás jellemzője a nem reggeli, inkább délutáni, hosszabb ülés utáni kezdet, a tompa, mély, inkább sajgó jelleg. A műfogások közül inkább az izomtechnikák hatásosak, de nem hosszabb időre. A blokk eredetű – reflex útján létrejött – izomfeszesség is azonnal oldódhat a manipuláció után, de az izom funkciózavara miatt a blokk rövid idő alatt visszatér. Az elsődleges izomeredet oka lehet például megszokott hibás nyaktartás, ilyenkor az izom krónikusan feszes állapota miatt rendszerint az izomban már kötőszövetes átalakulás is bekövetkezik. Ezért az esetlegesen található blokk manipulációja után az izom nem lazul el, sőt a kezelés fájdalmas szokott lenni. Különösen, ha manipulációs műfogás történik és nem izomtechnika, mobilizáció. Nincs is értelme a manipulációk ismétlésének. Ezekben az esetekben inkább javasolt, az izomegyensúly helyreállítása gyógytornával, továbbá a relaxáció, gyógyfürdők, elektromos kezelés, akupunktúra, izomlazító gyógyszerek, krémek, stb. A fej-nyak átmenet területén „csúcsosodik ki” a legtöbb tartási és statikai rendellenesség káros hatása. A manuális terápiát végző gondos kezelő már az első vizsgálatakor, a kevésbé gondos a visszatérő blokkok esetén keres okot képező elváltozásokat. Biztosan fog találni különbséget a két láb hosszúsága között, a gerinc tartási rendellenességét, vagy erőegyensúly eltérést a nyaki-vállövi izomzatban.
Vannak mechanikus eredetű fejfájások, amelyeknél nem várható a csontkovácsolás illetve manuális terápia hatására érdemi javulás. A nyaki csigolyák testének meszes felrakódásai (spondylosis és uncartrózis) és a csigolyaközti kisízületek artrózisa (spondylartrózis), gerincszalag meszesedések is okozhatnak tarkótáji-fejfájást. Bizonyos mértékű meszesedése már sokaknak 20 éves korában is van, 40 éves kor felett szinte mindenkinek. Ez többnyire nem ok, ez „melléklelet”. De a nagyobb méretű elváltozás okozta direkt nyomás nyilván nem oldható meg. Hasonló elváltozás például a koponyacsont megvastagodása okozta fejfájás. Ritka a koponya alacsonyabbra süllyedt helyzete (ún. basalis impressio) is okozhat fejfájást (és egyéb tüneteket). Ezen anatómiai eltérés miatt a második nyakcsigolya nyúlványa (dens) a nyúltvelő burkát nyomja. E kóros eltérést megfelelő röntgenvizsgálattal is fel lehet deríteni. ilyen esetekben határozottan veszélyes és tilos a csontkovácsolás illetve manuális terápia alkalmazása!
Az „iskolás gyermekek fejfájása” további speciális, mechanikus eredetű fejfájás típus. Ezt egy Gutmann nevű, híres német manuálterapeuta, aki alapképzettségét tekintve röntgen szakorvos volt, írta le. Az atlas keresztszallaga, amely a második nyakcsigolyát (pontosabban a denst) helyén tartja, lehet veleszületetten laza, vagy felnőtteknél baleset vagy betegség miatt meglazulhat. Emiatt a második nyakcsigolya a fej, tartós előrehajlításakor a nyúltvelő burkát nyomva okoz heves fejfájást. Értelemszerűen ez esetben tilos a nyak manipulációja. Ezt a fejfájás típust a tünetek jellegzetessége alapján és speciális röntgenvizsgálattal lehet felderíteni. (Persze csak akkor, ha gondolnak rá!) Egyébként gyermekkorban gyakori a fejfájás, és ezek között a blokk eredet sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. A gyerek ritkán tudja megfogalmazni, hogy fáj a feje, inkább nyűgös, fáradékony. A manuális terápiával foglalkozó orvosok sok vizsgálatot végeztek gyerekeknél és aránylag gyakran találtak a nyaki gerincen blokkokat. A gyerekeket is lehet, sőt kell manipulálni, meglepően jól elviselik, jól együttműködnek. Egy másik, szintén mechanikus eredetű tarkótáji fejfájásnál -ellentétben a Gutmann-féle fejfájással- hátrahajlításkor jelentkezik, az un „atlas hátsó ív” fejfájás. Lewit ismerte fel, oka a koponya és az első nyakcsigolya közötti hátrahajlítás irányú túlmozgékonyság. Ilyen esetekben szintén nem jön szóba a manipuláció.
A „foramen arcuale” eredetű fejfájás lényege, hogy az atlas hátulsó ívén lévő „árok”, a sulcus arteriae vertebralis részben vagy egészben veleszületetten canalissá (csővé) alakult, például a ligamentum atlantookcipitalis csontos hidat képez. Ebben az „alagútban” helyezkedik el az arteria és neurvus subokcipitalis, s ez tarkótáji, intermittáló, lüktető (!) jellegű fájdalmat okozhat. Gaizler, magyar röntgenorvos hívta fel erre a figyelmet, hogy speciális, ferde irányú röntgenfelvétellel mutatható ki. Értelemszerűen a manipulációs műfogás nem hatásos, sőt veszélyes.
Az un „posttraumás” (=baleset okozta, nyaki sérülés utáni) fej-nyak fájdalmak külön témakört képeznek. Az egyre gyakoribb autós ütközések során elszenvedett „ostorcsapás” behatáskor a nyaki izmokban, inakban sérülés, a nyaki kisízületekben blokkok vagy éppen instabilitás következik be, sokszor kombinálódva a porckorong „kinyomódással”. Az akut szakban, közvetlenül a sérülés után a nyak gallérral rögzítése javasolt és később, csak részletesebb vizsgálat alapján szabad a blokkolt szegmentet műfogással, míg az instabil szegmentet aktív stabilizálással kezelni.
Az állkapocsízület eredetű fejfájás is egy speciális kórkép. A mechanizmus modellként szolgálhat az ízületi receptor eredetű fájdalomra, mivel az ízület tokjának receptoraiból indul az inger, az afferens pályán az V. agyideg érző magvaiba. Az efferens motoros idegek szimpatikus kapcsolatain keresztül, valamint a már spazmusossá vált rágóizmokból kiinduló, szintén kóros reflex komplikáltan okozza a típusos halántéktáji, tompa, lüktető fejfájást. A kiváltó ok az állkapocsízület diszfunkciója, amely hátterében vagy elsődleges, vagy a fogazat eltérése (harapási rendellenesség) miatti következményes ízületi funkciózavar áll. A kezelés hatásossága is ennek megfelelő, direkt az ízület kezelése, vagy a fogazati eltérés rendezése.
Lehet a nyak és a fejfájás oka a rossz légzési szokás. Veleszületetten vagy később, az élet során alakul ki az a rossz szokás, hogy nem egyszerűen szívja be valaki a levegőt, hanem erőltetetten, görcsösen és szinte állandóan belégzési állapotban marad, mintha lihegne. Az orvosi gyakorlatban közismert a szív-tüdő betegségekben jelentkező nehézlégzés, amelynél a beteg fulladásérzése miatt az ún. légző segédizmok igénybevételével, komoly fizikai erőkifejtéssel lélegzik, ezért ezek az izmok megvastagodnak. Idegesebb személynél szív- vagy légzőszervi betegség nélkül alakul ki ez az erőltetett „rossz” légzési szokás. A segédizmok túlerőltetésének következtében a nyakizmok erőegyensúlya megváltozik, ami a kisízületek visszatérő blokkját tartja fenn. A kezelés természetesen nem a manipuláció, hanem a tartási rendellenesség megszűntetése, a helyes légzésre tanítás, a speciális célzott izomerősítő, lazító gyógytorna. E betegek nem is reagálnak jól a manipulációra, hiszen a már eleve megfeszült nyakizomzat erőszakos megrántása fájdalmas, kellemetlen érzés. Ugyanakkor tartós eredmény sem várható, mivel a blokkok hamar visszatérnek.