Gerincferdülés (scoliosis=szkoliózis)
A háti gerinc betegségei közül a leggyakrabban felmerülő kérdés a szkoliózisok manuál terápiás gyógyíthatósága. Sajnos sok „csontkovács” teljes gyógyulást hirdet. E témakörnek is megvan a története, hiszen a gerinc görbületi hibáinak mechanikus gyógyításával „már Hippokrátesz óta” próbálkoznak. Sőt az ortopédia elnevezése is a gerincferdüléses gyerekek „egyenesítéséből” származik.
Gerincferdülésen a gerincoszlop kóros oldalirányú görbületét értjük. A gerincferdülést a csigolyák egymáson való elmozdulása okozza. Az oldalirányú görbület mellett a csigolyák torziója, azaz elfordulása is gyakori jelenség, ami miatt a háti szakaszon úgynevezett bordapúp, a csigolyák elfordulásával együtt a mellkas is deformálódása, ellentétes oldalon az ágyéki szakaszon pedig ágyéki púp alakulhat ki. Vizsgálata során már megtekintésre jól látható, vállak, lapockák, csípők magassága nem egyforma, de például előrehajoláskor (Adams- teszt) a lapockák egyenlőtlen magassága még jobban látható.
A gerincferdülés következtében a csigolyák és a csigolya közti porckorongok megterhelése egyenetlenné válik (a domború oldalon nagyobb lesz a nyomás, mint a homorú oldalon). Ilyenkor a hátizmok igénybevétele is rendellenes, ezért a gerincferdüléshez gyakran társul porckorong és a csigolyaközti ízületek kopása és izomfájdalom. A gerincferdülés tehát bizonyos időszakokban fájdalmas mozgáskorlátozottságot válthat ki. A gerincferdülés fő tünetei a látható tartási rendellenességen túl a leggyakoribb a gerincfájdalom, a fáradékonyság. A legfontosabb a korai felismerés, ezért forduljunk orvoshoz, ha a gyerek háta görbének tűnik, ha egyik lapockája kissé feljebb/kijjebb áll, és ha a gyereknek háti -fájdalma, fáradékonysága- van.
A gerincferdülés 85%-a idiopátiás (ismeretlen eredetű), két nagy csoportra lehet osztani:
1.) A funkcionális szkoliózis általában 10-12 éves lányoknál fordul elő. A csigolyák elfordulása általában nem következik be, így bordapúp sem alakul ki. A görbület akaratlagosan korrigálható, például fekvő helyzetben vagy előrehajláskor eltűnik. Az ilyen szkoliózis nem alakul át strukturális szkoliózissá, ellenben ha rögzül a görbület, súlyos panaszokhoz vezethet.
2.) A szkoliózisok legnagyobb része (70-80%-a) strukturális szkoliózis. Attól függően, hogy mikor alakul ki, három csoportot különböztetünk meg: infantilis: 3 éves kor alatt jelentkezik juvenilis: 3-10 éves kor között jelentkezik adolescens: 10 éves kortól a csontosodás befejezéséig.
A görbület elhelyezkedését tekintve a gerincoszlopon 5 különböző csoportot különböztetünk meg:
1) primer jobbra konvex háti szkoliózis: 6-12 éves kor között szokott megjelenni. A leggyakoribb és legrosszabb prognózisú szkoliózis. Rendszerint 6 csigolyára terjed ki és hamar nagy görbületet okoz.
2.) jobbra konvex háti-ágyéki szkoliózis: 12-13 éves korban kezdődik. A háti és az ágyéki szakaszon 8-9 csigolyára terjed ki, legnagyobb domborulatot a háti 10-11 csigolyánál okozza.
3.) jobbra konvex háti- balra convex ágyéki szkoliózis: 12 éves kor környékén alakul ki. A 4. háti és a 4. ágyéki csigolya között elhelyezkedő görbület jobbra domború, az ágyéki szakaszon balra domború. Általában a két görbület szöge is megmeggyezik.
4.) primer balra vagy jobbra konvex lumbális szkoliózis: 13 éves kor körül kezd el kialakulni. Általában 5-6 csigolyát érint, a 11. háti és a 3-4. ágyéki csigolya között. Nagy deformitást akkor sem okoz, ha fiatalabb korban jelentkezik. Ellenben ez a második leggyakoribb gerincferdülés típus.
5.) nyaki szkoliózis: a nyaki gerinc mozgatható és érdemi látható deformitást általában nem okoz.
A gerincferdülés 15%-ban ismert eredetű: lehet veleszületett, például valamelyik csigolya veleszületett rendellenessége (ferdesége), ismert a bénulás okozta szkoliózis: az izomzat bénulás miatt az antagonista izmok zsugorodása a gerinc oldalirányú elcsavarodásához vezet. Gyakori az időskori csontritkulás okozta ferdülés, amely a fokozott kifózissal. További ok lehet az alsó végtagok különböző hossza, így álló helyzetben (!) a rövidebb láb oldalán görbület alakul ki.
A szkoliózis csak ritkán áll egy görbületből, rendszerint két ellenkező irányú S-alakú görbület alakul ki. Az un. főgörbületet alul és felül egy-egy ellenkező irányú ún. másodlagos görbület kompenzálja. A főgörbület kis ívű, éles hajlású, a deformitások a legkifejezettebbek, a másodlagos görbületek hosszabbak és laposabb ívűek.
A gerincferdülésnél alapvető a gyógytorna és úszás, a tartás tudatos korrigálása, az izomzat erejének, jó tónusának fenntartása. Súlyosabb esetben fűzőviselés szükséges. Műtétre a görbület fokozódása, kialakuló nagy gerincdeformitások, illetve belső szervi összenyomódás esetén kerülhet sor, a jelenlegi ortopéd orvosi szemlélet szerint, ha a görbület Cobb szerinti 47 foknál nagyobb javasolt. Szkoliózis esetén az izmok nem teljes hosszúságukban térnek el a normálistól, hanem elváltozásuk alkalmazkodik a megváltozott feltételekhez, mégpedig csigolyáról-csigolyára, finoman rétegződve. A mélyen fekvő izomzat gyöngébb, de nem mindenkor felel meg az izom gyengesége az elváltozás fokának. Súlyos deformitásnál is találunk jó izomzatot és fordítva. A rossz szokások szerepet játszhatnak a deformitás kialakulásában, ill. rosszabbodásában.
A tipikus tanácstól- „menjen úszni”, önmagában javulást nem várhatunk. Sok versenyúszó, vizilabdázó hiába töltött sok időt úszással, gerincük deformitása az aktív sportolás abbamaradása után nyilvánvalóvá válhatk. Az sem szerencsés, ha a gerincferdülésben szenvedő kamaszkorú gyermeket felmentik testnevelésből. Természetes, hogy egyoldalú sportokat (tenisz, vívás stb.) ne végezzen, de a hagyományos tornaórai gyakorlatokkal, néhány kivételtől eltekintve, nincs probléma.
A gyógytornász kezelés keretében az un Schroth-terápia abban segít, hogy – először – úgymond – “beállítsák, korrigálják” a medencét és a törzset. Ekkor, helyes testtartásban egyfajta speciális, háromdimenziós légzést végeznek, a tüdőnek abba a részébe engedve a levegőt, amely benyomódott. Így, a tüdő erejével nyomják ki a bordákat. A torna következő részében különböző izomaktivitásokkal az így elért helyzetet rögzítik. Természetesen, amikor befejeződik gyógytorna foglalkozás, visszaáll a korábbi ferdüléses helyzet, de a cél az, hogy a testünk minél gyakrabban megkapva a korrekciós ingert, hozzászokjon, beleszokjon a korrigált tartásba.
A csontkovácsolás illetve manuális terápia műfogásaival ez a betegség nem gyógyítható, nem szüntethető meg! A fejlődés során kialakult tengely körül elfordult csigolyát nem lehet „helyrerakni”!
Mit lehet tenni? Sokat lehet javítani! A craniocervicalis (nyak-hát átmeneti) gerinc és a szakroiliacalis (keresztcsont-csipőcsont) ízületek blokkjainak oldásával az izomzat tónusa korrigálható, a blokkolt háti szegmentek oldása elősegíti a tornát. Tehát a betegeknél található aktuális kisízületi blokkok, izomfeszülések, rövidülések oldhatók, amellyel a tünetek, az állapot javítható. Ez a lényege, illetve magyarázata annak a különbségnek, amely az előbbi kijelentésem és sok különböző gyógyító hirdetésben szereplő ígéret között van. Ez azt jelenti, hogy a blokkok által okozott tüneteket – mozgáskorlátozottságot, fájdalmat, izomfeszülést stb. – lehet csökkenteni. Ezáltal valóban csökken a görbület látható mértéke, a testmagasság is fokozódik.
Kifoszkoliózis: a háti gerinc nyílirányú görbület (kifózis) és a szemből nézetű ferdüléses (szkoliózis) görbület fokozódásainak kombinálódását. Ez csak elméletileg jelent külön csoportot, a kezelés a megfelel a fentieknek.