Az alsó végtagok hosszúságának – látszólagos – különbsége
Az alsó végtagok hosszúságbeli – látszólagos – különbségeinek megértése nem egyszerű. Azért érdemes elemezni, mert a mai csontkovácsok szinte mindig mutatják a két kinyújtott láb hosszának összehasonlítását, de alapvető fogalom több kiropraktor iskolában is. Egyébként a hagyományos ortopédiai, reumatológiai vizsgálat keretében is alapvető az alsó végtagok – ún. abszolút és funkcionális – hosszúság különbségének mérése.
Az abszolút vagy „valódi” rövidülések (hosszkülönbségek) okai lehetnek veleszületettek (például gyakori a hosszabb combcsont), vagy a csípőízületi fejlődési rendellenességek, de alsó végtag csonttörések, vagy akár nem tökéletes csípőprotézis műtétek után is, vagy alsó végtagi ízületek végleges zsugorodottsága miatt.
Ezzel szemben gyakori a csontkovácsok, kiropraktorok által – a betegek számára mutogatott- láb (pontosabban alsó végtag) rövidülés. Ez valójában a hagyományos orvoslásban is jól ismert un. „látszólagos” vagy funkcionális rövidülés (hosszkülönbség).
Mi van a funkcionális (látszólagos) végtag rövidülés hátterében? Számos ok lehet. A leggyakoribb ok a gerincferdüléssel együttjáró, ferde medence állás/tartás. Sokszor lehet a csípő-keresztcsonti (szakroiliakális) ízületi eltérés, diszfunkció. A csípőlapát lehet fel vagy lefelé „csúszott”, vagy be-ki fordult helyzetben, stb. Alapjában véve –ebből még- azt sem tudjuk, tehát, hogy az egyik végtag látszik rövidebbnek, vagy a másik „nyúlt meg”. Ezt további több vizsgálati technikával lehet, kell tisztázni. Nagyon primitív a gyakori csontkovács szokás, hogy a végtag rövidülés „megmutatása” után rögtön kezelnek, majd „mutatják” az eredményt, a végtagok egyenlő hosszát.
Részletesebb vizsgálat kell a funkcionális végtag rövidülés eredetének megtalálásához. Ugyanis elsősorban a felső nyakcsigolyák – háti – deréktáji „csigolyaelmozdulások” (valójában blokkok) okozhatnak például a törzsizomzat tónusában változást, mely miatt a gerinc tartása, ezáltal a medence helyzete megváltozik. Bármely eltérés, mely következménye „medence megcsavarodás”, illetve „csípő-keresztcsonti ízületi” blokk önmagában is végtag hossz különbséget okoz. Egyes kiropraktorok büszkék arra, hogy 3 mm-es pontossággal érzékelik az alsó végtag hosszkülönbségét, és ezzel derítik fel a csigolyák „elcsúszását”… Valójában a végtag funkcionális hossz különbsége csak egy „nem speciális” tünet, mely okának a kezelése a lényeg, a cél.
Részletesebb vizsgálat kell a funkcionális végtag rövidülés eredetének megtalálásához. Ugyanis elsősorban a felső nyakcsigolyák – háti – deréktáji „csigolyaelmozdulások” (valójában blokkok) okozhatnak például a törzsizomzat tónusában változást, mely miatt a gerinc tartása, ezáltal a medence helyzete megváltozik. Bármely eltérés, mely következménye „medence megcsavarodás”, illetve „csípő-keresztcsonti ízületi” blokk önmagában is végtag hossz különbséget okoz. Egyes kiropraktorok büszkék arra, hogy 3 mm-es pontossággal érzékelik az alsó végtag hosszkülönbségét, és ezzel derítik fel a csigolyák „elcsúszását”… Valójában a végtag funkcionális hossz különbsége csak egy „nem speciális” tünet, mely okának a kezelése a lényeg, a cél.
A korrekt, részletes vizsgálat során, először ki kell zárni az abszolút rövidüléseket, tisztázni kell a gerincferdülés alkati vagy például aktuális gerincfájdalmi hátterét, illetve a medence ferde tartás, vagy meg/elcsavarodottság szerkezeti vagy funkcionális jellegét.
A csontkovácsok, kiropraktorok nem gondolnak arra, hogy a „lumbágós”, a fájdalmas izom összehúzódás okozta elferdült derék miatti alsó végtagok hosszkülönbség csak „látszólagos”. Ezért semmi különös nincs abban, ha a „lumbagót” megszüntettük és a derekat oldalra elhúzó izomfeszülés megszűntével újra egyforma hosszúnak látszik a láb.
Az alkati gerincferdüléssel együttjáró medence elcsavarodottság okozta látszólagos lábrövidülés a keresztcsont-csípőcsont közti ízület blokkjának eredményes oldása után sem fog -végleg- megszűnni, röviddel újra látszani fog.
A manuális medicina szakembere mindezt tudja, a vizsgálat során alapvető, hogy keressük azokat a csigolyaközti vagy szakroiliakális diszfunkciókat, amelyek a medence elcsavarodottsághoz, az alsó végtagi un. funkcionális rövidüléshez vezetnek. Azok kezelésével valóban –hosszabb időre- megszüntethető a funkcionális lábrövidülés és lényegében a beteg derékfájdalma, mely a kezelés valódi célját képezi.